Történelem
A település neve először 1113-ban a zobori okiratban fordul elö Nek formában. Egy 1165-ben iródott Okiratban már Nech,Niech,Neku változatok szerepelnek. A Peteháza nevű települést a hivatalos okiratok 1323-ban emlitik és a község határában volt található. Feketenyék a 14.század elején Csák Máté uradalmához tartozott.Később a semptei.1817-töl pedig a cseklészi uradalom jobbágy falva volt. A 19. Század elején komoly juhtenyésztést folyt itt. A lakosság főleg mezőgazdassággal és sószállitással foglalkozott. A sót a nádszegi sótárolóból szállitották tovább.
A település legrégibb pecsétje PAGUS NEIK 1688 felirattal a község 18. És 19. Századbeli okiratain jelenik meg. A pecsétben elhelyezett szimbólumok a község földrajzi fekvésére utlnak.Feketenyék ugyanis két folyó, a Dudvég és a Kis-Duna között terül el. A pecsétkép utal a lakosság megélhetésére,ami valószinűleg a révészet volt, de hagyományai voltak a rákfogásnak is.
A római katolikus Szűz Mária templom a 20.század elején épült,felhasználva a hazai klasszicizmus elemeit is .Nepomuki Szent János kápolnája ma műemlék. A 1782-ben épült késői barokk stilusú kápolnában őrzik Nepomuki Szent János barokk szobát.




